Komfortzóna. Mindenki hallott róla, tudjuk, hogy ez az a kényelmes valami amiben élünk. Körülvesznek a kellemes és megszokott dolgaink. Mondják páran azt is, hogy ezen kívül sokkal izgalmasabb dolgok várnak minket. No, de miért is menjek ki? Megvan mindenem, sok dolgot csinálok a szabadidőmben, vannak hobbijaim, barátaim. Mi van a komfortzónán kívül amiért érdemes kilépnem? A megoldás egészen egyszerű, a komfortzónámon kívül általában semmi extra nincs. Azaz, hogy mégis: emberek vannak. Olyan emberek, akik kicsit hasonlítanak hozzám, kicsit nem, sőt, lehet, hogy az egyetlen közös dolog bennünk, hogy egy programon vagyunk. Évekkel ezelőtt egy tanárom mondta nekünk, hogy a világon a legizgalmasabb dolog a valóság és a másik ember. Ez vár minket a komfortzónánkon kívül. 

Ezen a héten úgy gondoltam, hogy belevágok. Lassan, lépésenként elmegyek olyan programokra, amikre eddig nem. Bevállalok olyan kihívásokat, amik eddig is az orrom előtt voltak, de sosem csaptam le rájuk.

A héten volt a táncház napja/hete, tele táncos flashmobokkal. Tetszenek ezek a megmozdulások, de nem szerettem bennük részt venni. A külső szemlélő szerepe jobban feküdt. Most viszont ott voltam! Kedden este 6 órakor a Deák téren táncoltam! Amit kaptam: Együtt táncoltam több mint 50 emberrel. Feldobtam több, mint száz ember szürke kedd délutánját. Plusz látványosságot adtam a turistáknak és eközben egy kis lépést tettem a még ismeretlen ismerőseim felé. Folytatás következik, tartsatok velem, lépjetek ki a saját burkaitokból.