A "fennkölt" stílusú, buzdító hangvételű cím után most arra gondolhatnátok, hogy valami harmadrangú eszmefuttatás következik, pedig közel sem célom kilométeres sorokban az emberi jogokról és a méltóságról írni.
Mindössze annyi a helyzet, hogy éppen a mindennapjaink részévé válik az EB, a foci és a magyar válogatott szeretete. DE! Amellett, hogy bebizonyítottuk, híresen nagyot tud mulatni focisikerei kapcsán (is!) a magyar ember, bizony több ízben hallani "az ellenfelekkel szembeni illetlen verbális megnyilvánulásokról".
Kezdjük némi előismerettel. Mint tudjuk, az UEFA nem szereti többek között a rasszizmust sem. Erre gyakorta fel is hívja figyelmünket.
- A BL félidős reklám, ahol smink nélkül, több nyelven nyilatkoznak a sztárfiúk:
- Valamint a futball közös ünneplését promótáló, valójában a "No to racism" véleményem szerint kreatívabb megoldása.
Gondolhatnánk, hogy az UEFA pörög csak rá erre és az ilyen jellegű témákra. Hiszen nézzük csak meg, hány és hány például fekete játékos erősíti például a francia válogatottat és játszik zavartalanul évek óta. A történet valójában nem ennyire egyszerű.
Legyen elég annyi, hogy egy Kevin Prince Boateng nevű rendkívül magasan jegyzett és jó labdarúgó nagyrészt azért hagyta el a szintén bombaerős A.C. Milan csapatát néhány éve, mert az olasz meccseken rasszista megnyilvánulások érték. Vagy gondoljunk csak annak a német politikusnak a közelmúltban tett nyilatkozatára, amely szerint az emberek nem szeretnék, ha Jérome Boateng (német világbajnok hátvéd, marha jó focista, az előbb említett Boateng féltestvére) lenne a szomszédjuk, Ilyen esetekből nem egy, nem kettő van, hallani pedig változó intenzitással lehet róluk.
A helyzet ugyanakkor az, hogy amikor az elmúlt napokban drukkoltunk, gyakorta tettünk olyan megnyilvánulásokat, amikor egész csapatokat vagy játékosokat szidtunk igencsak durván. Legyünk konkrétak, a CR7 barna bőrére utalás, azok a k**va izlandiak, vagy a sógorokra a nem mindig fényes közös múltra való obszcén utalgatás, igencsak divatba jött. Mondhatnánk, hogy mi nem teszünk ilyet (mi csak másokat vagyunk kénytelenek hallgatni), de azért tényleg nézzünk magunkba egyszer.
Szóval arra gondoltam, hogy arra a hátralévő legalább egy meccsre mellőzzük az ilyen szöveget és inkább sportszakmai szempontból kritizáljuk a másikat. Szóval azt javaslom, hogy inkább a sajátodért drukkolj, ne a másik ellen. Ha pedig úgy nem menne, akkor legalább ne süllyedjünk olyan mélyen a mocsárba, hogy faji, nemzetiségi vagy származási alapon szidunk másokat, vagy édesanyjukat.
Ha a cikk nem tetszett vagy bénának tartod nem gond, de azért remélem abban még egyetértünk, hogy vasárnap is:
