Egy olyan ember blogja, aki tudatosan kilép a komfortzónájából

SpontAnti elszabadul

Fel, fel, magasabbra...

2016. július 06. - SpontAnti

Alapvetően kedvelem és többé-kevésbé űzöm is a hagyományos sportágakat. Időről időre eljárok futni, ha elhívnak egy esti focizásra vagy kosarazásra, ritkán mondok nemet. Aztán az új élmények kutatása közben felmerült a falmászás, mint lehetőség, nekem pedig meglehetősen vegyes érzéseim voltak vele kapcsolatban. Időről időre hajtogatom, hogy mennyire izgalmas dolognak tartom, hogy új dolgokat próbáljunk ki, ezáltal kilépve a komforzónánkból. A hétfő estém igazán átadta ezt az érzést is, mert ha nem kötelezem el magam  úgy igazán, talán sose jut eszembe, hogy én valaha is kipróbáljak ilyesmit.

doboz_preview.jpg

Szóval falmászás. Mivel teljesen laikusok voltunk a témában, kinéztük magunknak a Mászóbirodalom termét, és hétfő késő délután nekivágtunk a kalandnak. Amikor szabadidős tevékenységekről beszélünk, alapvető igazság, hogy amit csinálhatunk egyedül, azt társaságban még jobb csinálni. Nos, ha a sportnak ezt a fajtáját választjuk, annyiban módosul a történet, hogy társ nélkül nem is érdemes elindulni, hiszen a hobbi szintű falmászásnál elengedhetetlen, hogy a mászót minden esetben egy másik ember biztosítsa. Ez egy felelősségteljes feladat, de nem kell tőle megijedni. A helyszínen a falmester (nem én találtam ki, tényleg így hívják) mindent részletesen elmagyarázott és bemutatott, ha bármilyen bizonytalanság merült fel bennünk, nyugodtan kérhettünk segítséget tőle, vagy valamelyik tapasztaltabb mászótól is. A felszerelést rendszeresen ellenőrzik és karbantartják, így ha a biztosító személy betartja az alapvető előírásokat, a baleset esélye gyakorlatilag nulla. Erre szükség is van, kezdő mászóként mindannyian elvesztettük néhány alkalommal a kapaszkodót a kezünk vagy a lábunk alól, és a levegőben kötöttünk ki, de jó néhány méter magasan sem volt olyan érzésünk, hogy veszélyben lennénk. Ettől persze nem mindig jó érzés leesni, lenézni meg bizonyos magasság felett meg már amúgy sem kellemes, de a kihívás legyőzésekor érzett elégedettség kárpótol mindenért. Mert ez az egyik dolog, ami igazán tetszett ebben a sportban. Mászhatsz először vagy sokadik alkalommal is, a különböző szintű falakon mindig találhatsz magadnak teljesíthető kihívást. Könnyű lesz? Nem biztos, de amikor felérsz, jogosan lehetsz büszke magadra. Aztán titokban persze lehet már a melletted lévő fallal szemezel, ami magasabb, kisebbek a kapaszkodók, esetleg még feléd is dől egy kicsit.

Ahogy írtam, a falmászás tényleg nagy kilépést jelentett a komfortzónánkból, de a kialakult összbenyomás abszolút pozitív volt. Utolsóként távoztunk, és meg is kaptuk a kérdést, hogy holnap is jövünk-e. Most így a sajgó karok emlékével együtt ha ilyen rövid távon nem is, idővel abszolút lehetségesnek látom, hogy visszalátogatunk a Mászóbirodalomba.   

Ha tetszett a poszt kövessetek facebookon is. :)

Program értékelés: 7.5/10

SpontaFaktor: 8.5/10

A bejegyzés trackback címe:

https://spontanti.blog.hu/api/trackback/id/tr58869298

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.